Érdemes kihasználni az önkéntes pénztári befizetések után járó adókedvezményt
Idén az önkéntes pénztári befizetések után járó adókedvezményt csaknem 1,1 millióan vették igénybe. Aki még december 31-ig indít ilyen célú megtakarítást, az jövőre akár 280 ezer forintos összegű adójóváírással is számolhat.Az idén benyújtott szja-bevallások adatai alapján érintettek összesen 70 milliárd forintnyi adót spóroltak meg, vagyis ennyivel növelték önkéntes pénztári megtakarításukat, hiszen a NAV az adókedvezmény összegét az érintettek pénztárban vezetett megtakarítási számlájára utalja át.
Minimálbér-emelés 2026
Január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, havi bruttó 322 800 forintra (adóval és járulékkal csökkentve nettó 214 662 forintra), a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, bruttó 373 200 (nettó 248 178) forintra emelkedik. Az szja-törvény alkalmazásában minimálbér az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért. Tehát az szja-törvényben a minimálbér és nem a garantált bérminimum a meghatározó.
Jó hír a kkv-knak: tovább emelkedik az alanyi adómentesség határa
Több lépcsőben emelkedik az alanyi adómentesség éves bevételi korlátja. A jelenlegi 18 millió forintos felső határ 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra nő. A mentességet újonnan választóknak december 31-ig kell nyilatkozniuk, legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA).
Háromgyermekes anyák: még most is megéri nyilatkozni az idei kedvezményről
A háromgyermekes anyák kedvezménye akkor sem vész el, ha valaki elfelejtett októberben nyilatkozni. Még most is érdemes pótolni, hiszen így akár még a novemberi fizetés is szja-mentes lehet. Az októberre járó kedvezmény jövőre, az éves szja-bevallásban kérhető vissza.
Milyen dokumentumok szükségesek, ha az egyéni vállalkozó nyugdíjba megy?
Milyen bevallásokat, nyilatkozatokat kell elkészíteni az egyéni vállalkozó nyugdíjba vonulása alkalmával a nyugdíjbiztosító, illetve a NAV felé? Az egyéni vállalkozók nyugdíjba vonulása egyszerre érinti a társadalombiztosítási jogállást és az adózási kötelezettségeket. Bár maga a nyugdíjmegállapítás a nyugdíjbiztosítónál zajlik, a NAV felé több fontos bejelentést is meg kell tenni annak érdekében, hogy a vállalkozó új jogi státuszát a nyilvántartások pontosan tükrözzék.
Átalányadó áttérési szabályok egyéni vállalkozóknál
Év végéhez közeledve az egyéni vállalkozók körében is egyre gyakrabban merülnek fel a kedvezőbb adózási módok feltérképezésére vonatkozó kérdések, különös tekintettel akkor, amikor a bevételi határok átlépésére, az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vagy annak szüneteltetésére kerül sor.
Készpénzmentes Magyarország: eltűnik a forint, jön a kontroll?
Az Európai Unió 2027-től szigorúbb korlátokat vezetne be a készpénzes fizetésekre, azzal az indokkal, hogy visszaszorítsa a pénzmosást és a bűnözés finanszírozását. Egyértelműen a digitális fizetési rendszerek felé terelnék a népet, aminek számos hátránya van. A hír gyorsan terjed, és sokakban aggodalmat kelt, noha nincs még véglegesen elfogadott uniós jogszabály, amely egységesen tiltaná vagy erősen korlátozná a készpénzhasználatot. Az viszont világos, hogy az EU egyre határozottabban a digitális fizetések irányába tereli a lakosságot.
Nyugdíjszámítás: hogyan igazolható a tb-nyilvántartásban nem szereplő biztosítási idő?
A társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehető nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a másik pedig az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza. Mivel a nyugellátás összege az átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szerinti szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
Minimálbér-emelés munkajogi szempontból: mire figyeljen a munkáltató?
A minimálbér-emelés minden évben fontos esemény a munkaerőpiaccal összefüggésben. Egyrészt azért, mert jelentős számban keresnek munkavállalók minimálbért vagy garantált bérminimumot, másrészt azért, mert a minimálbér más egyéb jövedelmek számítási alapját is képezik. Nézzük, mire ügyeljünk az idei minimálbér-emelés kapcsán!
2025. őszi adócsomag: a társasági adó, a számviteli törvény és a globális minimumadó várható változásai
2025. október 14-én benyújtották a parlamenthez az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/12801 törvényjavaslatot, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló T/12802 törvényjavaslatot.
Nyugdíjba vonulás előtt kíváncsi, mennyi szolgálati időt szerzett?
A nyugdíjkorhatár betöltéséhez közeledve a munkavállalók többsége szeretne információhoz jutni arról, mi szerepel róla a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban. Az adatok megismerésére a jogszabály több eljárás keretében nyújt lehetőséget, a kérelmeket – általános esetben – az érintett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi/vármegyei kormányhivatalok bírálják el.
3 százalékos hitel a vállalkozásoknak
Új korszakot nyithat a magyar kis- és középvállalkozások számára Orbán Viktor szombati bejelentése. A fix 3 százalékos kamatozású hitelprogram ugyanis forrást biztosít a cégek számára egy olyan időszakban, amikor a piaci hitelek drágák. Ha olcsó a hitel, megnő a beruházási kedv, ez pedig a gazdaság egészére kedvező hatással lesz.
