A változás lényege, hogy a vállalkozó nyugdíjasként nem minősül biztosítottnak, ezért a teljes körű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége megszűnik. A továbbiakban nem fizet 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, hiszen a saját jogú nyugdíjas egészségügyi jogosultsága automatikusan fennáll.
A vállalkozói tevékenység a nyugdíjba vonulást követően is folytatható, és az adókötelezettségek – például az átalányadó vagy a vállalkozói jövedelemadó – változatlanul megmaradnak. Az egyéni vállalkozói jogállás nem szűnik meg automatikusan a nyugdíjjal.
A NAV felé két adminisztratív teendőre kell figyelni. A biztosítási jogviszony megszűnését vagy átalakulását a T1041-es bejelentőlapon kell rögzíteni, mégpedig azon a napon, amikor a vállalkozó nyugdíjas lesz. Ezzel kerül a NAV tb-nyilvántartásába, hogy a vállalkozó már nem biztosított, hanem kiegészítő tevékenységet folytat. Ezzel párhuzamosan érdemes áttekinteni az adózási státuszt is: ha a vállalkozó adózási adataiban (például a tevékenység minősítésében) változás következik be, azt a T101E változásbejelentőn kell módosítani. Bár maga a nyugdíjas státusz nem szünteti meg az átalányadózást vagy más adózási módot, a vállalkozói nyilvántartásnak a tényleges tb-helyzettel összhangban kell lennie.
A bevallási kötelezettségekben a nyugdíjba vonulás leginkább a járulékbevallásokat érinti, hiszen a továbbiakban a vállalkozónak nem lesz biztosítottként fizetendő járuléka. A jövedelemadó-bevallásokra azonban ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint korábban: a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem adókötelezettsége nem szűnik meg, és az éves szja-bevallásban továbbra is szerepeltetni kell.
A nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozónak tehát elsősorban a NAV felé kell intézkednie: a T1041-es bejelentéssel a biztosítási jogviszony változását, a T101E űrlapon pedig – ha szükséges – az adózási adatok módosítását kell elvégezni. A jelenleg hatályos tb-szabályozás alapján a nyugdíjas vállalkozói státusz egyértelmű: a vállalkozás fennmaradása nem érinti a nyugdíj folyósítását, és a közterhek köre is egyszerűbbé válik. A 2019. évi CXXII. törvény biztosítja ehhez a szabályozási keretet, amely egyben rögzíti a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési helyzetét is.





