Azokra a vállalatcsoportokra terjed ki, amelyek esetében a csoportszintű éves bevétel az adóévet megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót. Ők azok, akiknek 2024-től a belföldön fizetett adójukat ki kell egészíteniük a minimálisan elvárt 15%-ra, ha a tényleges adómértékük ennél alacsonyabb lenne. A Magyarországon 2000-3000 céget érintő új adónemmel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy milyen adókat lehet beszámítani a joghatóságra eső effektív adókulcs kiszámításánál, azaz mely adók minősülhetnek „lefedett adóknak”.
Milyen adók tartoznak ebbe a körbe?
Az általános megfogalmazás szerint azok az adók, amelyeket nyereségre vagy jövedelemre vetnek ki. Ez magyar viszonylatban praktikusan azt jelenti, hogy a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója (RH-adó) és az innovációs járulék minősül lefedett adónak. A Magyarországra eső effektív adókulcs kiszámítása során az adott vállalatcsoportba tartozó hazai adóalanyoknak a globális minimumadó szabályozása alá eső jövedelmét és az általuk megfizetett lefedett adókat összesítve szükséges figyelembe venni. Hozzá kell tenni, hogy a szabályozás rendkívül összetett. Alkalmazása olyan fogalmak és komplex módosító tételek megértését igényli, amelyek egyébként a magyar adórendszerben eddig ismeretlenek voltak. Másrészt – mivel a globális minimumadó nem az entitás szintjén, hanem joghatósági szinten gondolkodik – a cégszintű adatokat egy országszintű kalkuláció során aggregálni kell. Hozzá kell tenni azt is, hogy az elismert belföldi kiegészítő adó alkalmazása esetén a vállalatok jogosultak lesznek alkalmazni egyrészt az OECD-szabályok biztosította (úgynevezett safe harbour), illetve az országonkénti jelentéseken alapuló (CbCR-) mentességeket.
Jelentős adminisztrációs terhet jelent az új adónem?
Igen, a vállalkozások még idén kötelesek lesznek bejelenteni az adóalanyiságukat, később pedig további adóbevallás is terheli őket. Mivel a minimumadó már a 2024-es adóévre is fizetendő, a kalkulációt mihamarabb el kell végezni, hiszen a könyvekben szerepeltetni kell majd az esetleges fizetendő adót. A tapasztalat sok esetben azt mutatja, hogy a hazai leányvállalatok várakozásával ellentétben a cégek külföldi központjaiban nem számítják ki az új adónemet; ezt az igen komplex, sokrétű feladatot Magyarországon kell elvégezni. A kötelezettségek megértéséhez ráadásul a hazai jogszabályok mellett szükséges a vonatkozó OECD-anyagok ismerete is. Szükség lesz tehát a hatékony szakmai támogatásra.
