Mely jogszabályok határozzák meg a társasházak működését, illetve a beszámolókészítési és nyilvántartási kötelezettségét? Milyen eltérő szabályozás vonatkozik a maximum hatlakásos társasházakra? Milyen bevételek után és hogyan fizet személyi jövedelemadót, illetve szociális hozzájárulási adót a társasház? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.

A Ptk. előírása szerint [Ptk. 5:85. § (1) bekezdés] társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

A társasházra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény, a 2003. évi CXXXIII. törvény (társasházi törvény) állapítja meg.

A társasházi törvény 5. § (2) és (4) bekezdése szerint társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet. Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.

A társasház alanya a 2000 évi C. törvénynek (számviteli törvény), könyvviteli nyilvántartását és a beszámolóra vonatkozó előírásokat az számviteli törvény mellett a 479/2016. kormányrendelet, valamint a társasházi törvény tartalmazza.