A biztosítók ezért attól tartanak, hogy jelentősen megugrik az amúgy sem kevés rolleres balesetek és ezzel együtt a kártérítések száma és összege is. Ki fizet, ha nincs biztosítás, s ki a felelős a gyerek okozta balesetért?

A CLB biztosítási alkuszcég közleményében ezekre a kérdésekre is válaszol.
Nem könnyítik meg az elektromos rollerekre kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) megkötését a biztosítók, úgy tűnik, a legtöbb nem akarja rolleresekkel növelni az ügyfelei számát – számol be a CLB biztosítási alkusz tapasztalatairól Németh Péter. A cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint néhány üdítő kivételtől eltekintve a legtöbb biztosító túlárazással riasztja el magától a rollereseket vagy úgy viselkedik, mintha a 80-as években lennénk: csak személyesen, a fiókirodákban lehet szerződést kötni.

Ez online világban eléggé nehézkes megoldás és lényegesen megnehezíti az ügyfelek dolgát. Valószínűleg ez a cél – szögezi le Németh. A rollerek elterjedésével egyre a több a KRESZ ismeretei, védőfelszerelés és minden tapasztalat nélkül vezethető elektromos kétkerekűekkel okozott baleset, s félő, a helyzet a tanév kezdetével tovább romlik majd. Úgy tűnik ugyanis, hogy státuszszimbólum lett elektromos rollerrel suliba járni, egyre több diák cseréli le a korábbi bejárós biciklit a gyorsmozgású kétkerekűre, amit egyre vakmerőbben, veszélyesebben használnak.

A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy bár kötelező biztosítást kötni a 25 kilónál nehezebb vagy az óránként 25 kilométeres sebességre is képes elektromos rollerekre, közúti használatukat semmi nem szabályozza. Valószínűleg ettől, pontosabban a várható, ám egyelőre felbecsülhetetlen mértékű kártérítéstől, és a balesetek körülményes helyzetfeltárástól ódzkodnak azok a biztosítók, amelyek igyekeznek adminisztrációs eszközökkel vagy szándékosan drága, akár évente 100-150 ezer forintos díjjal távol tartani maguktól a rollereseket. Érdekes tapasztalat, hogy a cégek tulajdonában lévő rollerekre az egyébként is nehezített körülményeknél még bonyolultabban lehet kgfb-t kötni. Ez pontosan az a helyzet, amikor érdemes alkuszi oldalon, vagyis egy online felületen átnézni az igen eltérő ajánlatokat – jegyzi meg a szakértő.

Németh elmondta, a rollerező kiskorúak miatt bekövetkezett balesetért biztosítási szempontból a „sor” végén a szülő áll, ő felelős, a szerződést is természetesen az ő nevére kell kötni. Egy biztosított rollerrel okozott kárért helytáll a biztosító, ám, ha nincs szerződés, a jármű tulajdonosa – kiskorú esetén a szülő - saját zsebből kell fizessen. Ez súlyos esetben – kórházi ápolás, rehabilitáció, plusz konkrét anyagi kár - sok százezer forint, vagy autós baleset okozásánál milliós kár is lehet. Nem érdemes kockáztatni, a törvényt be kell tartani – szögezi le a szakértő. Egyelőre azonban KRESZ-vizsga nélkül bárki vezetheti ezeket a járműveket, ezért a biztosítási szakma általában túlságosan kockázatosnak tartja ezt a kategóriát.

A szakértő szerint nemcsak biztosítási, hanem közlekedésbiztonsági szempontból is jó lenne szabályozott feltételekhez kötni az elektromos rollerek használatát. Addig viszont mindenképpen a szülő felelőssége, hogy megengedi-e a gyerekének sz elektromos rollerezést – szögezte le. Hozzátette: a rollerek kötelező biztosítását a hatóságok is legalább annyira komolyan veszik, mint az autókét, hiszen egyre több az általuk okozott közúti baleset is.