Az egyéni vállalkozó várandós kismamánál is előfordulhat, hogy adott időszakban a várandósság alatt, vagy akár a várandósság vége felé már nem tud dolgozni, esetleg az orvosa nem javasolja a munkavégzést. Míg a munkaviszonyban lévő kismama saját betegsége (például influenza) esetén betegszabadságon tud lenni, az egyéni vállalkozó betegszabadságra nem, csak táppénzre jogosult.

A táppénz keresetpótló ellátás, így ha munkát végez adott személy, akkor nem kaphat táppénzt. Ezt különösen fontos tisztázni az egyéni vállalkozóknál, mert ha például szellemi tevékenységnél, ami akár otthonról is elvégezhető, akkor az egyéni vállalkozónak kell eldöntenie, tud-e, akar-e a betegsége mellett dolgozni, vagy táppénzre megy.

Amennyiben táppénzre megy, akkor abban az időszakban munkát nem végezhet, de természetesen bevétele származhat egy korábbi tevékenységének ellenértékeként. A táppénzes időszakban amellett, hogy táppénz jár a keresőképtelen személynek, nem kell megfizetni az adott időszakra eső járulékokat.

2024. január 1-jétől a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy (úgynevezett „önfoglalkoztató”)

- a csecsemőgondozási díj,
- az örökbefogadói díj,
- a gyermekgondozási díj,
- a táppénz,
- a baleseti táppénz, és a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, kormányrendeletben meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) közzétett űrlapon, elektronikus úton nyújthatja be a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerint.