Ahogy azt már több írásunkban is kifejtettük, az előbbinek (tehát a havi átlagkereset mértékének) az összeg alakulásában némileg nagyobb szerepe van. (Leegyszerűsítve: ha valaki 20 éven keresztül fizetett járulékot a minimálbér kétszerese után, magasabb ellátásra számíthat, mint aki a 40 éven át a minimálbér alapul vételével.)
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.
A következőkben azt tekintjük át röviden, hogy melyek azok a kerestek, jövedelmek, amelyek a számítás során beszámításra kerülnek.
Főszabály szerint
• az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelem, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék,
• az 1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem és 1997. évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék,
• amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ez az összeg kerül a beszámításra.
Meg kell említenünk, hogy gyakran okoz vitás helyzeteket e jövedelmek számbavétele kapcsán, hogy az igénylő nem vesz tudomás a 2012-ig létező nyugdíjjárulék-alap maximumról, miszerint csak a jogszabályban meghatározott éves (vagy napi) maximum alapnak megfelelő összegig kellett (lehetett jogszerűen) a nyugdíjjárulékot levonni.
