A kkv-szektor a legnagyobb foglalkoztató, támogatásuk létkérdés
A KSH és adatai alapján a magyar foglalkoztatottak mintegy 65,5 százaléka, vagyis nagyjából 3 millió fő dolgozik a kis- és középvállalkozásoknál. A kkv-szektor így továbbra is a hazai gazdaság legnagyobb munkaadója, a teljes foglalkoztatás gerincét adja, ilyen értelemben is kulcsszerepet játszik a növekedés, a beruházások és a munkahelyek fenntartásában.
Október 6-tól a hazai kis- és középvállalkozások számára elérhetővé válik a fix 3 százalékos kamatozású hitel a Széchenyi Kártya Program keretében. Az új konstrukció célja, hogy a magas piaci kamatok mellett kedvező finanszírozási lehetőséget biztosítson azoknak a cégeknek. Azaz a vállalkozások olcsó, kiszámítható finanszírozási lehetőséghez jussanak egy olyan időszakban, amikor a piaci hitelek kamata még mindig 8–10 százalék között mozog. Ezzel a gazdaságpolitikai lépéssel a kormány ismét bizonyítja, hogy aktívan védi ás támogatja a hazai vállalkozásokat. A Széchenyi Kártya Program eddig is sikeres eszköz volt a kkv-szektor támogatásában, de a kamat további csökkentése új szintre emeli a versenyképességet.
Az új konstrukció versenyelőnyt teremt
A 3 százalékos fix kamat a jelenlegi 8–10 százalékos piaci szinthez képest egyértelmű versenyelőnyt teremt a magyar cégek számára, különösen azoknak, amelyek hazai tulajdonban vannak és nem tudnak nemzetközi forrásokhoz jutni. Orbán Viktor közölte: a konstrukció egyértelműen a magyar gazdaság erősítését szolgálja, kiemelte, hogy az új, 3 százalékos fix kamatozású hitel révén a korábbi 4,5 százalékos Széchenyi-kamat is tovább csökken, ezáltal a vállalkozások finanszírozási költsége jelentősen mérséklődik. A miniszterelnök szerint ez nemcsak a cégek túlélését, hanem a teljes gazdaság növekedését is támogatja. A kormányfő hozzátette: az európai gazdasági környezet továbbra is bizonytalan, az energiaárak magasak, és Magyarország számára kulcskérdés, hogy „ne csak megőrizzük, hanem bővítsük is az elért eredményeket”. A kabinet célja, hogy az állami beavatkozásokkal stabil és kiszámítható finanszírozási feltételeket biztosítson a hazai cégeknek.
Hogyan biztosítja a fedezetet a kormány?
Az állami kamattámogatás természetesen költségvetési terhet jelent, de ez egyfajta stratégiai befektetésként értelmezhető: a kormány nem segélyt ad, hanem alapot ad a növekedéshez. Ebben semmi meglepő nincsen, a Fidesz-KDNP kormányok munka alapú gazdaságpolitikájának a munka és a teljes foglalkoztatás, így a munkahelyek védelme az alappillére. A foglalkoztatás fenntartása, a beruházások ösztönzése és az adóbevételek bővülése révén ez a program hosszabb távon is megtérülhet.
A Széchenyi Kártya Program új konstrukciója október 6-tól indul. A hétféle hiteltermék – a likviditási, beruházási, forgóeszköz- és mikrohitelek – kamata egységesen 3 százalékra csökken.
Forgóeszköz- és likviditási hitelek: maximum 250 millió forintig,
beruházási hitelek: akár 500 millió forintig,
mikrohitelek: legfeljebb 150 millió forintig lesznek igényelhetők.
A kamatkülönbözetet az állami költségvetés állja. Orbán Viktor bejelentette: az egész Széchenyi-kártya-program támogatására, beleértve az most induló új elemet is, az idén 250 milliárdot fizetnek ki a költségvetésből. 2026-ban a támogatás összege bővül, már 320 milliárd forint lesz. Ez a mostani intézkedés pedig a következő évben plusz 60 milliárd forintnyi támogatást jelent. A várakozások szerint 5500 új szerződés és 250 milliárd forintnyi új hitelkihelyezés indulhat a konstrukcióban.
Mit mond az elemző?
A program gazdasági hatásairól Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint jelenleg a vállalati folyószámlahitelek átlagos kamata 10,2 százalék, az egyéb hiteleké 8 százalék körül van, így a 3 százalékos szint valóban rendkívül kedvező. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a bankok közötti kamatkülönbségek továbbra is jelentősek, ezért a cégeknek érdemes több ajánlatot is összevetni. A közgazdász szerint az intézkedés fiskális oldalon komoly terhet ró az államra, de „rövid távon segítheti a gazdaság újraindulását és a foglalkoztatás stabilizálását”. A költségvetési támogatás mértéke ugyan jelentős, de nem dönti be a költségvetést, szerinte megtérülhet, ha a vállalkozások működése és adóbevételei bővülnek.
Milyen hatásai várhatóak a fix 3 százalékos hitelprogramnak?
A fix 3 százalékos hitelprogram egyszerre szolgál válságkezelést és növekedésösztönzést. A kkv-szektor számára mindez nemcsak olcsóbb finanszírozást, hanem biztonságot is jelenthet egy kiszámíthatatlan nemzetközi környezetben. Az elemzők szerint a siker kulcsa az lesz, hány vállalkozás tud élni ezzel a lehetőséggel, és mennyire ösztönzi majd a befektetéseket, fejlesztéseket a magyar gazdaságban. A vállalkozói szféra képviselői szerint ez a döntés jelentős enyhülést hozhat azoknak, akik az elmúlt években a magas kamatok és a visszafogott kereslet miatt nehezen tudtak új projekteket indítani. Több cégvezető szerint a lépés „életmentő” lehet a likviditási gondokkal küzdő kkv-knak.
Forrás: origo.hu
